A "nincsen rám szükség" életprogram lecserélése
Az a gyermek, akit nem vártak a szülei, annak a megtapasztalására érkezik meg erre a bolygóra, hogy nincsen rá szükség. Fölösleges a létezése. Ha úgy érzed átitatja életed nagy részét, netán a mindennapjaidat ez az érzés, akkor ezek a sorok most hozzád szólnak.
Ha azt érzed, hogy az életed értelmetlen, létezésed jelentéktelen, akkor mi értelme van mindennek? Leginkább az, hogy ezt a megtapasztalást, ezt az életprogramot átírd arra, hogy szükség van rád. Hogy ez a hely szebb pusztán azért, mert Te is itt vagy. Ám ezt érezni a megfelelő programozottság hiányában lehetetlen. Hogyan is tudnád ezt érezni, amikor egyik vagy mindkét szülőd nem várt téged? Ezzel a zsigeri szinten bevésődött életprogrammal az összes sejtedben jöttél a világra: "nincsen rám szükség".
Mivel ez a program fut, képtelen vagy azt érezni, hogy szükség van rád. Lehetséges, hogy nap, mint nap próbálod bebizonyítani ennek az ellenkezőjét, talán erődön felüli megfelelési kényszerrel a világ felé, de azt a mély megelégedést még nem sikerült megtapasztalnod, hogy szükség van rád. Talán mára már feladtad és elfogadtad, beletörődtél abba, hogy bármit is tehetsz, az mindig kevés lesz, s ezért nem is tudod szívedben fogadni a dicsérő szavakat... Valaminek meg kell változnia legbelül ahhoz, hogy ez az automatizmus megváltozzon és egy új, eddig ismeretlen érzés megszülethessen benned, hogy visszanézve meglásd lényed valódi értékét. Azt, hogy lábnyomod itt marad a Földön és ennek mekkora jelentősége van. A kollektív tudatba bevésődnek értékes cselekedeteid és minden egyes megtapasztalásod. Amit Te teszel hozzá a nagy egészhez, azt senki más nem tudná úgy tenni, ahogyan Te és a világnak pontosan erre van most szüksége. Mindezt akkor tudod majd elfogadni és teljes valóddal átérezni, ha végre kiszakad szívedből a fájdalom és helyet ad a Magasabb Tudatosság számára, ami lehetővé teszi a valóság torzításoktól mentes tapasztalását.
Az idő kerekét visszaforgatni nem tudjuk, mint ahogyan a szülői szándékokat, vágyakat sem tudjuk megváltoztatni. Csak, hogy ez az alap probléma: apa és/vagy anya nem akartak. Hogyan lehet akkor elérni, hogy megszülessen benned az érzés: szükség van rád? A világnak szüksége van rád? Veled teljes minden? Ezek ismeretlen érzések annak az embernek, akit nem vártak a szülei.
El kell jutni arra a felismerésre, hogy nem determinált a létezés. Képesek vagyunk átformálni az élet megtapasztalását az által, hogy felmentjük saját magunkat a magzatkori/gyermekkori megéléseink által íródott programok egész életen át tartó tapasztalása alól. Ezek a programok nem örökre szólnak! Csak addig a pontig, amíg nem írod felül azokat.
Azt már jól tudjuk mostanra milyen az az élet, amiben nincs ránk szükség. Ugye elég volt már ennek a tapasztalásából? Jöhet végre annak a programnak a futtatása, hogy szükség van rád? Csupán azt kell elhinned, hogy képes vagy felcserélni magadban ezeket a programokat. Miért is ne lennél rá képes, hogyha azt a destruktív programot is Te magad írtad, hogy nincsen rád szükség?
A szüleid élete veled lett teljes. Bárhogyan is alakult eddig a kapcsolatotok, így volt teljes és így kaptátok meg mindannyian azokat a tanításokat, amelyekre szükségetek volt. Eddig! Most azonban megváltoztathatod azt a módot, ahogyan önmagadra és a világban betöltött helyedre tekintesz.
Te nem egy áldozat vagy, hanem egy teremtő lény, aki az Istenivel kézen fogva képes felülírni az összes limitáló életprogramját. Ha belevágnál ebbe a komoly elköteleződést megkívánó önmunkába és úgy érzed jól jönne a segítség benne, akkor nagy szeretettel ajánlom az alábbi 3 alkalomból álló, negatív életprogramok átírását megcélzó egyéni folyamatot Neked.
Életed alappilléreit átformáló oldássorozat leírását ITT találod...
Szeretettel, Gábor Diána