Áldás a kontroll elengedéséért
Van egy erő, ami tőlünk függetlenül, de mégis rajtunk keresztül szeretne megnyilvánulni. Egy erő, ami ott van mindenhol körülötted is. Te is érezted már sokszor ezt az erőt, amikor elengedted a kontrollt és csak cselekedtél. Tisztán, szeretettel, békével és minden gondolat nélkül, csak cselekedtél. Vezetve voltál az erő által és mégis szabadon, élvezettel cselekedtél. Nem is kell nevén nevezni ezt az erőt, a vezettetést tudjuk, hogy amikor átadjuk neki az irányítást, csodák történnek. A hétköznapi élet egy szempillantás alatt ünneppé varázsolódik. Amikor mi magunk vagyunk a cselekvés elengedve a cselekvőt. Ünnep ez a szívünkben, hiszen ekkor összeolvadunk azzal az erővel, ami erre a világra hívott minket és nyilvánul meg rajunk keresztül. Amikor megszűnik az az elképzelés, hogy Te ki vagy és mit tehetsz és ennek a szabadságában engeded szíved kivirágzását tetteidben. Áramlás van és Te vagy ez az áramlás.
A kontrollt csak akkor engedhetjük el, ha megszűnik a ragaszkodás ahhoz az elképzeléshez, akinek Önmagunkat gondoljuk. Ezek a koncepciók megfosztanak a lét magasabb minőségű megtapasztalásától. Ameddig gondolod magad valakinek, addig csak annak a valakinek a szemüvegén keresztül tudsz tapasztalni. Mekkora az a világ, amit ezen szűk keresztmetszeten keresztül tudsz megtapasztalni belőle? Vajon a többiek milyennek látják a világot? Ezen elképzelések metszéspontja a játszmáink színtere. Valóban csak ennyiről szólna az élet? Az emberi játszmáinkról? És hogyan válhat ünneppé az, ami ennyire emberi tele kétségekkel, összehasonlítással, ítélkezéssel, bizalmatlansággal… Elég csupán annak a hite, hogy lehet másképp is. Van egy végtelen tér, amihez bárki, bármikor kapcsolódhat. Ebben a térben akadály nélkül fel tudnak oldódni az emberi korlátozó tényezők. Az ego-s nézetek. És ebben a térben feloldódik a kontroll, amit mindezen nézetek tesznek szükségessé: hogy folyamatosan védekezni kell, mert ki tudja honnan jön a támadás. Hogy folyamatosan ítélkezni kell, mert ezzel saját magunkat mentjük fel. Hogy folyamatosan irányítani kell, mert különben mások irányítanak… Ezek az illúziók amelyek elválasztanak attól, hogy az életet teljes valójában tapasztald annak minden szentségével, áldásával. Ha szeretnéd elengedni a kontrollt és tapasztalni az élet szentségét, kérd az Isteni áldást a megtapasztalásra.
Áldás
Szeretettel, Gábor Diána