Áldás az Isteni vezettetésért
Hogy érzed, együtt tudsz áramolni az élettel, vagy már elfáradtál az akarás, küzdelem, stagnálás állapotaiban? El tudod fogadni most az életedet úgy, ahogyan van, békével, hálával? Az életet, amelynek célja nem az, hogy megérkezz benne valahová, hanem az utazás maga? Az utazás Önmagadba, utazás az Isteni felé és végül e kettő egyesülése. Hová is vezethet az út cél nélkül? Van egyáltalán értelme így elindulni, ha nem is tudjuk hová érkezünk meg? Tudjuk. Már akkor tudtuk, még mielőtt megszülettünk volna. Éppen most, ezekben a pillanatokban is ez a cél bomlik ki abból a nagy csomagból, amit útravalóul kaptunk. Tele feladatokkal, kihívásokkal, emberi kapcsolatokkal, amelyek mind a mi fejlődésünket szolgálják. Az ajándékok azért, hogy végre elérjük az Isten-Ember minőséget. Sokan érkeztünk nagy terhekkel azért, mert a megvalósítandó feladat is ilyen nagy. Kiemelkedni mindebből és elérni közben a hála állapotát maga az átalakulás és Isteni minőségünk anyagba formálódása.
Az életet nem mi irányítjuk, hanem az élet bontakozik ki rajtunk keresztül. Az élet maga az áldás, önmagában minden ok és cél nélkül. Az, hogy élünk. És ez nem azt jelenti, hogy közben ne kellene cselekedni, hiszen azért vagyunk a Földön, hogy az anyagban bontakozhasson ki az élet, tiszta cselekedeteink által. Itt minden támogatást kap, ami szolgálja az életet. Minden, ami az Isteni terv része. Mi magunk is azok vagyunk és folyamatosan kölcsönhatásban állunk ezzel a nagy Isteni tervvel és közben egymással is. Porszemek lennénk csupán egy ekkora nagy tervben? Mindannyian tapasztaljuk magunkat valakinek. Valamilyennek. Kérlek tedd most félre egy pillanatra ezeket a koncepciókat arról, hogy Te ki vagy és figyelj csak arra, amit Szíved próbál megmutatni Neked. Te az a jelenlét vagy, aki minden egyes lélegzetvétellel az életet bontakoztatja ki itt a Földön. A levegő beáramlása és kiáramlása vagy. Egy láncszem vagy a nagy egészben. Az Isteni Teremtésben. Ami pont veled teljes. Te vagy a béke és a csend abban amit érzel mindezek megtapasztalása közben. Isten vagy aki emberi alakot öltött azért, hogy tapasztalja a Teremtését. Velünk együtt lüktetve, áramolva egyik pillanatról a másikba. Te vagy ez az áramlás. Talán túl hangos az elme, ami azt mondja ez nem lehetséges? Te döntöd el kire hallgatsz. A szívedre vagy az elmére. Mint ahogyan azt is Te döntöd el, hogy ki irányítson a mindennapokban téged. Az az elképzelés, akinek gondold magad, vagy az a vezettetés, amely akadályok nélkül tud megnyilvánulni rajtad keresztül bármely nehézség közepette is lennél. Ha szeretnéd most átadni az irányítást az Isteni vezettetésének, kérd rá az áldást.
Áldás
Szeretettel, Gábor Diána