Mire tanítanak a bántalmazó kapcsolatok?
Lehetnek az életünkben olyan emberek, akiknek a viselkedése újra és újra fájdalmat okoz. Megtaláljuk őket a családunkban, a munkahelyünkön vagy éppen a párkapcsolatunkban érzünk feszültséget e miatt. Ha hosszabb időn át ilyen helyzetben élünk, könnyen azt tapasztalhatjuk, mintha fokozatosan elszivárogna az életerőnk.
A folyamatos kritika, manipuláció, kiszámíthatatlanság és a feszült légkör olyan belső állapotot hozhat létre, amelyben nehéz érzelmileg biztonságban megtartani magunkat. Egy idő után azt vesszük észre, hogy feszültebbé, bizonytalanabbá vagy kimerültebbé válunk ezekben a kapcsolódásokban.
Nem meglepő, hogy ilyenkor szeretnénk minél távolabb kerülni ezektől a helyzetektől és emberektől.
Mégis, ezek a tapasztalások sokszor mélyebb rétegekre is rámutatnak lényünkben. Arra, hogy mikor és hol sérült bennünk a biztonságérzet, az önértékelés vagy az önmagunkhoz való kapcsolódásunk. Azokra a múltbéli eseményekre, amelyek újra és újra azokhoz az emberekhez és szituációkhoz vezetnek, amelyekben ismerős, kellemetlen érzéseket tapasztalunk.
Akikkel a legnehezebb a kapcsolatunk, gyakran éppen azt a belső világot tükrözik vissza, ahol még saját magunkkal is tanulnunk kell gyengédebben, elfogadóbban, szeretetteljesebben jelen lenni.
Ilyenkor nem feltétlenül arról van szó, hogy a másik ember "rossz", hanem arról, hogy a kapcsolat dinamikája mutat meg valamit abból, ami bennünk még figyelmet és gyógyulást kér.
Talán egykor csúfoltak, bántottak az osztálytársak, és ennek a fájdalma még nem lett feldolgozva. Lehetséges, hogy családon belül ért minket olyan élmény, amely egy életen átívelő viselkedésmintát hagyott a szégyen érzet megtapasztalására. Ameddig ott vannak ezek a lenyomatok, a jelenben sem tudunk másképp kapcsolódni azokban a helyzetekben, amelyek indikátorként bekapcsolják a régi érzelmi lenyomatokat.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy el kell tűrnünk a bántalmazást vagy benne kell maradnunk méltatlan kapcsolatokban. A felismerés nem helyettesíti a határhúzást. Éppen ellenkezőleg: sokszor éppen az önismereti munka segít abban, hogy végre ki tudjunk lépni abból, ami nem szolgál minket.
Ahogy egyre mélyebben elkezdünk önmagunk felé fordulni, sokszor változik az is, ahogyan ezekre a helyzetekre tekintünk. Nem feltétlenül azért, mert a másik ember megváltozik, hanem mert mi kezdünk másképp reagálni, határokat tartani, és más minőséget választani a kapcsolatainkban.
Ha úgy érzed, nehéz kapcsolódások vannak az életedben, és szeretnéd jobban érteni, mit mutatnak rólad ezek a helyzetek, szeretettel ajánlom az egyéni kíséréseimet, ahol ezekkel a belső mintázatokkal is dolgozunk – az önismeret, az önelfogadás és a tudatosabb kapcsolódás mentén.
Az Önismeret & Oldás folyamatról itt találsz bővebb információt.
Szeretettel,
Gábor Diána
Ha úgy gondolod, hogy ez az írás mások számára is hasznos lehet, és szeretnéd megosztani, kérlek, teljes terjedelmében, a szerző és a www.meruljel.hu megjelölésével tedd. Köszönöm! :)